szombat, március 3

B. Radó Lili:

HATVANÉVESEK

Ha férfi vagy és hatvanéves lettél
és mögötted van már az ifjúság
- míg éjszakáztál, néha nagyokat ettél
s egy kis színésznő volt a kedvesed -
házasságod Jólnevelt Úrilánnyal,
(kit valakivel megcsaltál hébe-hóba,
ki eleinte ezért boldogtalan volt,
aztán csak sírt és végül elviselte,
s már úgy emlékszik, példásan éltetek)
hogy mögötted van mindez végre már,
mögötted munkás, termelő idők,
amíg jövőd tervezted s pozíciót szereztél,
ma már, hogy férfi vagy és hatvanéves lettél
s szerkesztője vagy egy nagy napilapnak,
avagy tanár az akadémián,
igazgató vagy elnök úr a címed,
azt gondolod, ideje lenne már,
hogy nemsokára méltóságos úr légy.
Ma ráérsz későn menni a hivatalba,
a szolga hajlong, míg lesegíti kabátod,
jogod van régi vicceket mesélni
s visszavonulván esténként szobádba,
nyugodtan mondhatod, hogy Voltairenél nincs különb,
hogy Ady Endre tőled idegen,
s nem tehetsz róla, Picassot nem érted.

De jaj neked, ha asszonynak születtél,
és százszor jaj, ha hatvanéves lettél!
Mert nagy dolog, hogy nem a kaszinóban,
de kávéházban kavargatod vasárnap
a haboskávét s a többi nagymamának
azt meséled, hogy vőd hozzád milyen jó,
hogy unokád egy hangversenyen ma fellép,
s hogy a fiad mit ír Amerikából.
neked már gyakran mondják, hogy "ezt nem érted",
az unokád, ha nyáron levelet írtál,
eldugta azt, félt, hogy megmosolyognának,
hogy az uccát most is tc-vel írod.
S te megmondani nem tudod nekik,
hogy ötven éve nem volt liceum
s mikor angolul kellett volna tanulnod,
szamárhurutja volt a gyermekednek.
(Egy kis faluba utaztál el vele,
félnapokat ültél az ágya mellett
s malmot játszottál, pedig hogy untad akkor,
míg ifjú voltál s friss volt az agyad még.)
Hogy mondhatnád, hogy foltozni tudsz, nagyon jól,
mert azt csináltad, amíg a szemed birta,
és nem jutott időd az olvasásra;
hogy mire őket valahogy felnevelted
s időd lett volna egy kicsit magadhoz,
addigra fáradt lettél, csak nyugalomra vágyol
s megfakultak a szálak sötét hajadban.
Hogy mondhatnád el mindezt nékik, kedves,
hisz nem látod, hogy összemosolyognak
téli estén, futó látogatáskor,
ha zongorázó unokádat kéred,
hogy játssza el az "Albumblatt für Elise"-t.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése